Mondat folytatás - KíK feladat

"Samnek fogalma sem volt róla, hogy csodás égi jelnek vagy baljós ómennek tartsa, amit látott, de tudta..."

A feladatom ezúttal, hogy folytassam a mondatot, írjak legalább 5 percig, amivel megtapasztalom, milyen is szabadon írni.

Samnek fogalma sem volt róla, hogy csodás égi jelnek vagy baljós ómennek tartsa, amit látott, de tudta, hogy valami lezárult. Emlékezett arra, hogy régen kisfiú korában látta már a Holdat ilyen színben ragyogni. És akkor számára sorsfordító események történtek az életében. Örökbe fogadták. Addig csak egy Foster-gyerek volt a sok közül. Mostanra már egy, azok közül, akiknek az álma valóra vált. Sokáig arra várt, hogy a szülei meggondolják magukat, és érte menjenek. De, ahogy egyre nagyobb lett, rá kellett jönnie, hogy ez nem így megy. Úgyhogy imáiban eztán már azért fohászkodott, hogy egy család hazavigye őt és boldogan éljen, amíg meg nem hal. Az imái meghallgatásra leltek, mert másfél évre rá egy kedves New Hampshir-i házaspár örökbe fogadta, az akkor 5 éves kisfiút. Sokan azt hiszik, hogy egy öt éves fiúcska, azt sem tudja, hogy mi folyik körülötte, de nagy tévedés. A gyerekek tudják, érzik mi történik körülöttük. A Fosteres gyerekek, pedig kiváltképp. Hamar megismerik a világ sötét és tiszta oldalát egyaránt. Samnek szerencséje volt, és ezt ő is tudta. Borzasztó hálás volt nevelőszüleinek, amiért őt választották. Így mindig a kedvükben járt, soha nem toporzékolt. Apja idegsebész volt az egyik közkórházban, anyja pedig egy virágboltot üzemeltetett nem messze a házuktól. Még ma is érzi a vágott virágok, émelyítő, de kellemes illatát, amit akkor érzett, amikor az utcáról belépett a csengettyűs ajtajú virágboltba. Soha nem fogja elfelejteni, hiszen olyannyira szerette anyját. Amikor elvégezte a középiskolát a Harward orvosi szakára jelentkezett. Kiváló minősítéssel végzett és onkológiára szakosodott a rezidensévei alatt. Közben megnősült, két gyermeke született, Nicole és Liam. Már mindketten középiskolába jártak, amikor egy szikrázó napsütéses napon, amikor az ember leginkább csak kirándulna, egy nyugtalanító hívás érkezett Sam anyjától. "Az apád kórházban van. Nem, nem. Most ő a beteg." - válaszolt Sam kérdéseire. Ha visszaemlékszik újra és újra lepereg előtte az egész történet, szintre percről-percre. Arra is emlékszik, hogy az ablakból kinézve egy piros Sedánt látott elsuhanni a házuk előtt. 

Ma délelőtt résztvett apjának több órás műtétjén, és segített megmentenie az életét. A halálból hozták vissza őt. Megmentette, ahogy ő is megmentette őt, a kis Samet a magánytól negyven évvel ezelőtt. 

Most, ahogy a Holdat kémleli felnőttként, karrierjének csúcsán csodának tartja, a sors kifürkészhetetlen fonalát, mely életének egy hosszú szakaszát olyan végzettel zárta le, ami megdöbbentően kulcsfontosságúvá lett hátralévő megadatott idejében. Minden okkal történik. És ahogy felnézett az éjszakai égboltra a Hold  ismét úgy ragyogott, mint negyven évvel ezelőtt...

Ez lenne... Hm, így visszaolvasva csináltam egy kis keretet a történetnek :) Első próbálkozás volt, nem éri cikizni, de szívesen várom a kommenteket!!! :)